Miért számít, milyen folyékonyan mozog a játék?
A képsorozat-sebesség, közismert nevén FPS, azt mutatja meg, hogy a számítógép vagy a konzol másodpercenként hány elkészült képet tud megjelenítésre küldeni. A magasabb FPS általában folyamatosabb mozgást, gyorsabb vizuális visszajelzést és pontosabb irányíthatóságot ad, de csak akkor érzékelhető teljes mértékben, ha a kijelző képfrissítése is megfelelő. A cikk elkülöníti az FPS-t a hertztől, bemutatja a képkockaidő szerepét, a V-Sync, VRR és képkockakorlát működését, valamint gyakorlati módszereket ad a teljesítmény javításához. Kitér arra is, hogyan befolyásolják a grafikai beállítások, a processzor, a grafikus kártya, a memória és a háttérben futó programok a játékélményt, különös tekintettel a monitoron vagy nyomtató- és szkennerkezelő szoftverek mellett használt számítógépekre.
A képsorozat-sebesség a játékok egyik legfontosabb teljesítménymutatója. Gyakran FPS-ként említik, ami az angol frames per second, vagyis másodpercenként megjelenített képkockák rövidítése. Ha egy játék 60 FPS-sel fut, a rendszer ideális esetben minden másodpercben 60 különálló képet készít el. Ez határozza meg, mennyire tűnik folytonosnak a mozgás, milyen hamar látjuk a bevitt parancs hatását, és mennyire követhető egy gyors jelenet.
Mit mér pontosan az FPS?
A játék motorja folyamatosan számolja a jelenetet: az objektumok helyzetét, a fényeket, az árnyékokat, az effekteket és a felhasználói felületet. A grafikus kártya ezekből képkockát rajzol, majd azt elküldi a kijelző felé. Az FPS ennek az elkészült képmennyiségnek a sebessége.
A magas átlag-FPS önmagában nem mond el mindent. Ha az érték gyakran ingadozik, például 110-ről rövid időre 35-re esik, a játék akadozónak érződhet. Emiatt fontos a képkockaidő is: ez azt jelzi, hány ezredmásodperc alatt készül el egy kép. A stabil, egyenletes képkockaidő sok esetben kellemesebb élményt ad, mint egy magas, de szélsőségesen változó FPS.
Gyakori célértékek
| Célérték | Átlagos képkockaidő | Jellemző felhasználás | Gyakorlati megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 30 FPS | 33,3 ms | Lassabb, történetközpontú játékok | Játszható lehet, de gyors kameramozgásnál kevésbé folyamatos. |
| 60 FPS | 16,7 ms | Általános PC- és konzolos játék | Jó alapcél; 60 Hz-es kijelzőn különösen elterjedt. |
| 120 FPS | 8,3 ms | Versengő, gyors akció- és sportjátékok | 120 Hz-es vagy gyorsabb kijelző szükséges az előny teljes kihasználásához. |
| 144 FPS vagy több | 6,9 ms vagy kevesebb | E-sport, gyors első személyű lövöldék | Csökkentheti a mozgás elmosódását és a vezérlés késését, de erős hardvert igényel. |
Az FPS és a Hz nem ugyanaz
Az FPS a számítógép vagy konzol által elkészített képkockák száma. A Hz, azaz hertz a monitor képfrissítési gyakorisága: azt mutatja, hányszor képes a kijelző másodpercenként új képet kirajzolni. Egy 60 Hz-es monitor legfeljebb 60 alkalommal frissül másodpercenként, akkor is, ha a videokártya 180 FPS-t állít elő.
A magasabb FPS ennek ellenére 60 Hz-en sem feltétlenül haszontalan, mert a legújabb elkészült képkocka hamarabb kerülhet sorra. Ugyanakkor ilyenkor előfordulhat képtörés: a kijelző egyetlen frissítése alatt két eltérő képkocka részletei látszanak. A legjobb eredményhez az FPS-célt, a kijelző képfrissítését és a szinkronizálási módot együtt érdemes beállítani.
A gördülékeny játékélményt nem az egyetlen legmagasabb FPS-érték, hanem a következetes képkockaidő, a megfelelő képfrissítés és az alacsony bemeneti késleltetés együttese adja.
V-Sync, adaptív szinkron és képkockakorlát
A V-Sync, vagy függőleges szinkronizálás arra készteti a játékot, hogy a képkockák küldését a kijelző frissítéséhez igazítsa. Ezzel általában megszüntethető a képtörés, de egyes esetekben nőhet a vezérlés késleltetése. Ha a teljesítmény a frissítési célérték alá esik, a hagyományos V-Sync hirtelenebb akadozást is okozhat.
A változó frissítési gyakoriságot használó technológiák, gyakran VRR néven, a kijelző frissítését a játék tényleges FPS-éhez igazítják egy meghatározott tartományon belül. Ilyen megoldás lehet például az AMD FreeSync vagy az NVIDIA G-SYNC Compatible üzemmód. A használhatóság függ a monitortól, a grafikus vezérlőtől, a csatlakozástól és az illesztőprogramtól.
- V-Sync bekapcsolva: kevesebb képtörés, de lehet nagyobb késleltetés.
- VRR használata: simább megjelenítés változó FPS mellett, ha a hardver támogatja.
- FPS-korlát: mérsékelheti a hőtermelést, zajt és fogyasztást, miközben egyenletesebb terhelést ad.
- Korlát nélküli FPS: gyorsabb válaszérzetet adhat, de több energiát használ és képtörést okozhat.
Mi korlátozza a képsorozat-sebességet?
Az FPS-t nem kizárólag a videokártya szabja meg. Nagy felbontás, sugárkövetés, részletes árnyékok és magas élsimítás mellett gyakran a GPU a szűk keresztmetszet. Sok szereplő, összetett fizika, nagyméretű nyílt világ vagy magas látótávolság esetén viszont a processzor is korlátozhat. Ilyenkor a felbontás erőteljes csökkentése sem hoz arányos gyorsulást.
A memória kapacitása és sebessége, a háttértár, a hőmérséklet miatti órajel-visszavétel, valamint a háttérfolyamatok szintén számítanak. Egy irodai számítógépen például a nyomtató-illesztőprogramok, a szkennelő alkalmazás, felhőszinkronizálás vagy nagyméretű dokumentumok feldolgozása is foglalhat processzoridőt és memóriát. Ezek többnyire nem jelentenek gondot, de teljesítményérzékeny játék közben érdemes bezárni a szükségtelen alkalmazásokat.
Hogyan javítható az FPS lépésről lépésre?
Ne csak találomra állítgassa a grafikai opciókat. Először mérje fel, hol és mikor esik vissza a teljesítmény, majd egyszerre egy változtatást végezzen. A játék beépített teljesítménymérője, illetve a grafikus illesztőprogram kijelzője segíthet az FPS, a képkockaidő és a hardverterhelés megfigyelésében.
- Állítson be reális célt a monitorához, például 60 FPS-t egy 60 Hz-es kijelzőn vagy 120 FPS-t egy 120 Hz-es modellen.
- Kapcsolja be az FPS- és lehetőség szerint a képkockaidő-kijelzést egy ismételhető játékrészletben.
- Csökkentse először a nagy terhelésű beállításokat: sugárkövetés, árnyékminőség, térbeli tükröződések, köd és látótávolság.
- Ha a videokártya a korlát, mérsékelje a felbontást vagy használjon a játék által támogatott felskálázási eljárást.
- Ha a processzor terhelése tartósan magas, csökkentse a tömegjelenetek, fizikai részletek és látótávolság szintjét.
- Frissítse a grafikus illesztőprogramot, ellenőrizze a hőmérsékleteket, és zárja be a felesleges háttérprogramokat.
- Próbáljon ki képkockakorlátot és megfelelő szinkronizálási módot, majd a stabilitás alapján finomítson.
Beállítások Windows alatt és a játék menüjében
Windowsban a Beállítások > Rendszer > Kijelző > Speciális kijelző útvonalon ellenőrizhető, hogy a monitor a kívánt képfrissítési gyakoriságon működik-e. Hiába képes a panel 144 Hz-re, ha a rendszer vagy a kábelkapcsolat 60 Hz-re van állítva. Többmonitoros munkaállomásnál azt is érdemes ellenőrizni, hogy a játék valóban a gyorsabb kijelzőn indul-e el.
A játékban keresse a Kijelző, Grafika vagy Videó menüt. Itt általában külön állítható a felbontás, a frissítési gyakoriság, a teljes képernyős mód, a V-Sync és az FPS-korlát. A kizárólagos teljes képernyő bizonyos rendszereken kiszámíthatóbb működést adhat, míg a keret nélküli ablakos mód kényelmesebb lehet, ha gyakran vált át például szkennelő vagy nyomtatási feladatokra.
Mennyi FPS az ideális?
Nincs minden játékosra érvényes egyetlen érték. Kalandjátékhoz vagy körökre osztott stratégiához a stabil 60 FPS sokaknak bőségesen elegendő. Versengő játékokban a 120 vagy 144 FPS, megfelelően gyors kijelzővel párosítva, érzékelhető előnyt adhat a mozgás követhetőségében és a célzás visszajelzésében. A legjobb beállítás mégis az, amely a saját hardveren tartósan stabil, a kijelző képfrissítéséhez illeszkedik, és nem jár zavaró zajjal vagy túlzott hőmérséklettel.
